IRODALOM TÉTELEK
|
Ady Endre lázadásversei 1. Méltatás A Nyugat első nemzedékének kiemelkedő, kissé „különc” tagja. A XX. századi magyar líra legfőbb megújítója. 2.Életrajz A költő 1877. november 2-án született, Érdmindszenten. 1896-ban beiratkozik a debreceni jogakadémiára, ekkor lapoknál tevékenykedik – Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap. 1901 – Nagyváradi Napló. 1903-1912: szerelmi viszony Diósy Ödönné Brüll Adéllal (Léda) – 1904-1905: Párizsban él Ládával. 1908 – tól haláláig a Nyugat főmunkatársa. 1915-ben feleségül veszi Boncza Bertát (Csinszka). Fiatal korától a szifilisz nevű betegségben szenvedett, mely az idő múlásával felemésztette a költőt. 1919. január 27-én meghalt. 3. Ady költészete Korának meghatározó stílusirányzatai közül elsősorban a szimbolizmus és a szecesszió jellemző költészetére. Szimbolizmus ( ha ezt a szót halljuk, a magyar költészettel kapcsolatban Ady jut eszünkbe): Adynak saját szimbólum-rendszere, egyéni mitológiája volt. 4. Új versek (3. kötete ) 1906: megjelenik az Új versek című kötete, mellyel híressé és hírhedtté válik. Ez a kötet hatalmas visszhangot keltett, a magyar irodalom egyik mérföldkövének tekinthetjük, az érdeklődés középpontjába emeli költőjét. Új korszakot nyit a magyar lírában. Ok: Ady költői magatartása, verselés, nyelvezet, szimbolizmus, merész szerelmi líra, sajátos magyarságtudat… A kötet felépítése (az Ady-kötetek jellemzői): tudatos szerkesztés, minta Baudelaire: A Romlás virágai 1857; a kötetben egy téma köré csoportosuló versciklusok találhatók, a cikluscím általában egy a ciklusból kiemelt vers címe. A verscímek 3 szóból állnak – bibliai (Szentháromság) és népmesei (3 testvér, 3 próba stb.) motívum is egyben. Ha új kötettel jelentkezik Ady, az általában új témakör megjelenésével jár – pl. Vér és Arany (1907): halál, pénz, Az Illés szekerén (1908): istenes költemények, Szeretném, ha szeretnének (1909): kuruc-versek… Új versek: - ajánlás (Lédához) - bevezető vers (nyitóvers) – programadó (Góg és Magóg…) - ciklusok a) Léda asszony zsoltárai – szerelmes versek (Mert engem szeretsz, Meg akarlak tartani, Héja-nász az avaron) b) A magyar Ugaron – a magyarság állapotát bemutató költemények (A Hortobágy poétája, A Tisza-parton, A magyar Ugaron) c) A daloló Páris – Párizs-élmény (Egy párisi hajnalon, A Gare de l’Esten, A Szajna partján) d) Szűz ormok vándora – összegzés, összefoglalás, utolsó (záró) vers: Új vizeken járok (Ugyanolyan fontos, mint a nyitóvers – a költemény kulcsszava, akárcsak az egész kötetnek: új) (Az én menyasszonyom, Harc a Nagyúrral) A kötet nyitóverse (előhangja) cím nélküli, ezért az első soráról nevezték el: Góg és Magóg fia vagyok én… - döbbentette meg leginkább kortársait és az olvasókat. Legfőbb újításként Ady vérlázító költői öntudata jelent meg, ahol a költő különb magyarnak és nagyobb alkotónak tüntette fel magát másoknál. Ez a kihívó magatartás környezetében vádaskodást és támadást váltott ki. Lírai ars poetica és programadás ez a vers. A „nagyvilágot” megjárt, Párizsból hazaérkező s új szemléleti távlatokkal gazdagodott költő lírai vallomása ez a vers: írói szándékainak összegzése, a hazához való ragaszkodásnak összetett érzelmű kifejezése. Bibliai ( Góg és Magóg a Bibliában szereplő, Istentől elhagyott pogány népek fejedelmei, Anonymus szerint Magógról nevezték el a magyar népet.) utaláson túl a magyar történelem fontos eseményeire, helyszíneire utal: Kárpátok (Kárpát-medence, a magyarok „tejjel –mézzel folyó Kánaánja”), Verecke ( a honfoglaló magyarok Kárpát-medencébe való bejövetelének helyszíne), Dévény (a történelmi Magyarország nyugati kapuja), Vazul (összeesküvést szított István király ellen – büntetésül megvakították, és fülébe forró ólmot öntöttek), Pusztaszer ( (7 vezér vérszerződésének a helyszíne Anonymus szerint, Ady szemében az elmaradottság jelképe). A vers alapján: Ady vállalja (büszkén, öntudattal) „keleti”magyarságát, de be akar törni (Nyugatra) „Új időknek új dalaival”. Ady verseiből jól ismert mégis-moráljára utalnak a hiába, mégis (4-szer fordul elő), de szavak. A küldetés hiábavaló reménytelensége kerül szembe a kudarcba beletörődni nem tudó, nem akaró ( csakazértis) magatartással. A költemény egyik kulcsszava a kötet címére is utaló új szó (6-szor fordul elő a költeményben). A költemény feszültségét, dinamizmusát az erőteljes felütésen, strófakezdeteken túl az ellentétek adják: ti – én , kelet- nyugat, akarat – gátló tényezők stb. Ady új verseket ígér nekünk, de nem fordul szembe magyarságával sem, költeményei tehát: újak és magyarok. A kötet központi, a többit maga köré szervező ciklusa A magyar Ugaron: felháborodást kelt a költő hazaszeretete: hogy felébressze a magyar öntudatot, bőszíti a népet, hogy ők (a nép) a haza problémáira fókuszáljanak. Ezzel ellentétben hűen tükrözi Ady hazaszeretetét. „Lehajol a szent humuszig” – hazáját szentnek tartja, és ez mutatja azt is, hogy Ady nem kívülálló, hanem ő is hibás országa gondjaiért. Ady művészi törekvésekben (ezt mutatják versei) és életformában messze szakadt már a feudális Mo.-tól. Újfajta, kritikai jellegű nemzetszemléletet, hazaszeretetet tükröznek versei – indulatos nemzetostorozás és gyöngéd szeretet egyszerre jellemzi verseit. Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi nyomdokaiba lépett e téren. Mo. elmaradottságára (kulturális, gazdasági) hívja fel a figyelmet verseiben. A kötet talán legfontosabb versei: A Hortobágy poétája, A Tisza-parton, A magyar Ugaron A magyar Ugaron (a ciklus címét is ez adja) Újfajta tájvers – szimbolikus ( tájvers-előzmények: Petőfi, Vajda János). Nem konkrét, elvont tájat ábrázol (belső látásunkat ragadja meg – látomás). Az ugar= műveletlen terület, jelzői: elvadult, ugyanakkor ős, buja , vad, szent, szűzi, alvó– termékeny lehetne, mégis műveletlen – dudva, muhar, giz-gaz található csak rajta (miért? kik miatt?), ismeri ezt a földet, hisz ez a magyar ugar. (Vállalja, hogy az övé, vállalja magyarságát.) A lírai én (Ady) cselekvései: gázol, lehajol, majd magukhoz húzzák a giz-gazok: „Vad indák gyűrűznek körül”, bódít, lehúz, altat, befed (egyre inkább eluralkodik rajta a dudva, a muhar.)- menekülni már nem lehet. (Először a lírai én volt az aktív szereplő, majd a vers második felében a gazok azok.) Zárás: kacagó szél elsuhanása (kísérteties, reménytelen hangulat – ironikus is: ilyen lehetőségek vannak Mo-n, ez lehet az álmokból, vágyakból, az elvetélt lehetőségek hazája maradt a magyar föld.). A táj elátkozott föld, ahol minden és mindenki pusztulásra ítéltetett. A virág, amit hiába keres a költő a földön a szépség, a kultúra, az érték stb. szimbóluma (szemben a gazokkal). A Hortobágy poétája Mintha egy Ady önarcképet látnánk „kúnfajta, nagyszemű legény” – szimbolikus művészportré. Ellentét tartja egybe a költeményt: a művész (érzékeny, értékes, „virág nő szívében”) és durva környezete ( a virágot lelegelik) kontrasztja. Magyar művész tragédiája: „Minden más táján a világnak/ Szent dalnok lett volna belőle.” A Tisza-parton Az Új versekben megtalálható másik fontos újítás a nem szokványos verselés, ami a kevert ritmus, vagyis az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés egyazon versben való megjelenése, de nem szimultán módon, nem egyszerre, csupán egy versen belül váltakozva. – új tartalomhoz új formát, ritmust társított Ady. Pl: Góg és Magóg fia vagyok én…, illetve A Tisza-parton – időmértékesen kezdődik a költemény (első sor), majd a ritmus felbomlik, s ütemhangsúlyos részeket, sorokat vélhetünk felfedezni, végül ismét „beáll” az időmértékes lüktetés (utolsó sor). (Párizs élmény: az Új versek kötet megjelenése (1906) után kortársai vegyes érzelmekkel viseltettek a mű iránt => Ady Párizsba „menekül” A város hamar második hazájává válik: - itt bontakozik ki Lédával szerelmi kapcsolata - kibontakozhatott, önmagát adhatta, „elbújhatott” – ezt Párizs, az én Bakonyom című verséből is tudhatjuk: „Páris szívén… kábultan és szabadon” - Párizs Ady példaképévé válik: szeretné, ha Budapest és Magyarország is olyan fejlett lenne, mint ez a város.) Zárás Ady Endre hazánk egyik legkiemelkedőbb költője volt, ki újfajta költői öntudatával felforgatta a kor irodalmi világát (… újfajta költői öntudatát kavicsként dobta a kor irodalmának állóvízébe.); magyarság versei olyan „nagyokra” voltak hatással, mint például Móricz Zsigmond, aki novelláival szintén rá szerette volna döbbenteni a magyarságot a kor problémáira. Hírneve halála után sem halványult el, akár negatívan – mint Kosztolányi -, akár pozitívan, de mindig megemlékeztek róla. LETÖLTÉS
|
| |||||||